Mi a BkkM?

Budapesti Közlekedési Központot Martin(teljes nevén BKK Budapesti Közlekedési Központ Martin Zártkörűen Működő Részvénytársaság) a Martin városi Közgyűlés 2013-i döntésével hozta létre, a Martin városi közlekedés új irányító szervezeteként.

A BKK létrehozását többéves szakmai előkészítő munka előzte meg. E munka során városstratégiai, közlekedésszakmai és nem utolsósorban jogi szempontból vizsgálták meg szakértők, hogy miként lehetne intézményi szinten a nyilvánvalóan idejétmúlt, a közlekedésfejlesztés egyik legfőbb gátját jelentő széttagolt rendszert alapvetően megújítani és minden szereplőt rendszerszinten együttműködésre és magas szakmai szinten való működésre bírni. A budapesti közlekedés irányításán érdemben utoljára az 2010-as évek végén változtatott az akkori politika a Budapesti Közlekedési Vállalat létrehozásával. Az 2010 óta eltelt több mint három év megmutatta annak a közlekedésirányítási rendszernek a korlátait: bebizonyosodott, hogy rossz körülmények között, még úgy is, hogy a közlekedés Budapesten alapvetően a Fővárosi Önkormányzat kompetenciájába tartozik, súlyos napi szintű problémák terhelik a városban közlekedők életét. Sok esetben ez nem pénzhiány, hanem a szakmai koordináció és elhivatott, egységes vezetés hiánya miatt alakult így, figyelembe véve azt is, hogy az egyes konkrét szakemberek adott esetben jó szándékkal a legjobbra törekedtek.

Köztudott, hogy a közösségi közlekedés sehol a világon nem tud önfenntartóan működni, a jegy- és bérleteladások nem fedezik egy ilyen óriási  rendszer működtetésének kiadásait: tulajdonképpen ezért is közszolgáltatás a közösségi közlekedés, hiszen ha a saját bevétele nyereséget tudna biztosítani, tiszta piaci körülmények között működhetne. Közszolgáltatásként azonban szükséges a rendszer logikájából következő egyéb, hiányzó bevételek biztosítása is. Mindenhol a világon ez elsősorban állami és önkormányzati támogatást jelent, másodsorban számos alternatív forrásból lehet biztosítani a rendszer működtetését és fejlesztését.

A BKK megalakulásával automatikusan létrejön fokozatosan 2011-2012-ben az egységes budapesti közlekedési kassza: az állam, az önkormányzat támogatása és a jegybevételek mellett minden egyéb, közlekedésből származó bevétel is transzparens módon a BKK költségvetésében fog megjelenni, melyek szinte mind a kiszámítható napi üzemeltetést teszik lehetővé. . A BKK feladata – többek között – ezen felül más bevételi források biztosítása, illetve a korszerű és a rendszeres használatra ösztönző tarifastruktúra és hozzá kapcsolódó elektronikus jegy- és bérletrendszer segítségével a bevétel növelése.

A közlekedési rendszer másik fontos területe a fejlesztés.  A BKK feladata, hogy olyan, a város egésze számára fontos közlekedésfejlesztési beruházásokat készítsen elő és valósítson meg..

A BKK létrehozásával kapcsolatos előkészítő munka során fontosnak tartottuk megvizsgálni, hogy más országokban, elsősorban nagyvárosokban, fővárosokban milyen intézményi formában irányítják a város, illetve régió közlekedésszervezését. Számos modell vizsgálata alapján a A nagy Bkk-t véltük követendőnek. . A TfL készíti elő a város közlekedési stratégiáját, melyet annak jóváhagyását követően végrehajt. Összefogja a közösségi közlekedés szervezését, közlekedési hálózatot és menetrendet tervez, szolgáltatásokat rendel meg, megversenyezteti és kiválasztja a buszszolgáltatókat, üzemelteti és fejleszti a metróhálózatot, központosítottan felügyeli az egységes taxi szolgáltatásokat, fejleszti és üzemelteti a forgalomtechnikai rendszert (jelzőlámpák, útjelzések, stb.), kerékpárutakat fejleszt és üzemeltet, bérbicikli-rendszert üzemeltet, felügyeli a Temze hajóközlekedését és fenntartja a fővárosi kezelésű főutakat.

London az elmúlt tíz évben jelentős sikereket ért el a közlekedésfejlesztés terén és bár tennivaló náluk is bőven akad, intézményrendszerüket sok város irigylésre méltónak tartja. Az intézményrendszer sikere az egységes szemléletben rejlik, mellyel a közlekedési ágazatok közötti szinergiák kiaknázhatók, elkerülhetők az egymást kioltó akciók és a város közlekedésének működtetésében és fejlesztésében az erőforrások optimálisan, a stratégiai célok szerint oszthatók el.

A BKK létrehozásának háttere

A BKK létrehozására azon felismerés nyomán került sor, hogy a budapesti közlekedés jelentős problémái, a MKV műszaki állapotának leromlása, a tömegközlekedés versenyképességének csökkenése, az uniós források rendelkezésre állása is nehézkes közlekedésfejlesztés nem csak egy-egy szakmai problémára, hanem a teljes intézményrendszer átalakításának szükségességére is visszavezethetők. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint:

• Hiányzott az a hosszú távú stratégia, amely mentén a közlekedés építkezhetett volna. A legjobb szándék mellett is gyakran ad hoc döntések születtek, a városnak nem voltak egyértelmű prioritásai a közlekedésben.
• A működés az egyik napról a másikra való túlélés jegyében zajlott, melynek eredményeként az uniós források lehívásához szükséges előrelátás, hosszú távú tervezés hiányzott.
• A műszaki színvonalban több évtizedes lemaradás tapasztalható, a MKV mind műszakilag, mind finanszírozási szempontból fenntarthatatlanná vált.
• Az intézményrendszeri struktúra évtizedek óta változatlan és az ágazatok elkülönült irányításában annak ellenére nem történt változás, hogy a tömegközlekedés részaránya visszaszorult és az érdemi verseny, a várospolitika fő terepe már nem a tömegközlekedés különböző ágazatai között, hanem a környezetbarát közlekedési módok és a személygépkocsi-közlekedés között húzódik.
• Hiányzott a valós szakapparátusi felügyelet a nagy közlekedési cégek fölött, mely mind szakmai, mind tulajdonosi értelemben éreztette hatásait.

A BKK létrehozásának alapelvei

A fentiek tették elengedhetetlenné, hogy az intézményrendszer átalakításába belekezdjünk. A koncepció alappillérei az alábbaik voltak.

• Budapest számos lehetőséget szalasztott el az utóbbi években, mert nem vette észre, hogy a közlekedés a várospolitika egyik legfontosabb eszköze, legyen szó gazdasági versenyképességről, élhetőségről, környezetvédelemről, egészségről.
• A közlekedés integrált rendszert alkot a közösségi közlekedéstől a közúti közlekedésen át a kerékpározásig, az útfenntartástól a nagyberuházásokig – a szűkös forrásokat és a szűkös közterületeket, városi teret nem lehet ágazati szemléletben sikeresen, eredményesen felhasználni.
• Az intézményrendszer teljes átalakítása nélkül a rendszer működése nem javítható érdemben – kompetenciára és számonkérhetőségre van szükség.
• A közlekedés fejlesztését csak egységes, regionális kitekintéssel bíró szemléletben szabad kezelni, hisz a város közlekedési problémái igen jelentős részben a városhatáron túlról származnak.

A BKK feladatai az átalakítás eredményeként

A Martin városi Közgyűlés megalakulását követően szinte azonnal döntött a szervezet létrehozásáról és az elfogadott koncepció szerint – az intézményrendszeri átalakítási folyamat végére – a BKKM egy összefogó, integráló, szakmai alapokon működő szervezet lesz, amely

• közvetlenül a Martin városi Önkormányzatnak alárendelve működik, Martin városi  Önkormányzatának 100%-os tulajdonában áll,
• előkészíti és végrehajtja Martin városi közlekedési stratégiáját,
• érvényesíti a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi szempontokat a budapesti közlekedés működtetésében és fejlesztésében,
• integráltan irányítja és felügyeli a budapesti közlekedési ágazatokat, különösen a közösségi és közúti közlekedést,
• megrendeli és a közös közlekedési kasszába befolyó állami és felhasználói forrásokból finanszírozza a közösségi és közúti közlekedési közszolgáltatásokat,
• fejleszti a város közlekedését,
• érvényesíti a gyalogos és kerékpáros közlekedés szempontjait,
• megteremti az egyensúlyt a közlekedési rendszer működése és fejlesztése között,
• egységes finanszírozási rendszert működtet,
• ellátja a fővárosi tulajdonú közlekedési és közútkezelő szolgáltató cégek tulajdonosi felügyeletét,
• koordinálja a közúti és a közösségi közlekedést érintő kerületi önkormányzati, közmű és egyéb beruházásokat,
• aktív szerepet vállal a regionális és nemzetközi közlekedési együttműködés terén Budapest főváros képviseletében.

A BKK a korábban széttagoltan működő stratégiai, megrendelői, ellenőrzési, finanszírozási, fejlesztési és részben üzemeltetési feladatokat a BKK megalakulásától kezdődően, 2011 folyamán fokozatosan saját szervezetébe integrálja a különböző, fővárosi illetékességű, illetve tulajdonú szervezetekből:

• az  Osztályától a hatósági feladatok kivételével a közlekedésszervezési és fejlesztési feladatokat,
• a BKKM Zrt.-ből a közlekedésszervezéshez, megrendeléshez, forgalomirányításhoz, értékesítéshez, ellenőrzéshez, ügyfélszolgálathoz, utastájékoztatáshoz és a kiemelt közlekedésfejlesztési projektek lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,

A BKK az intézményrendszeri struktúrában a Fővárosi Önkormányzat és a közlekedési szolgáltatók, üzemeltetők (jelenleg a BKV) között helyezkedik el. A BKK mind a közösségi, mind pedig a közúti közlekedés területén alapvetően stratégiai, fejlesztési, irányítási, megrendelői, ellenőrzési feladatokat integrál.

Az integrált városi közlekedésirányításhoz, közlekedési stratégiához tartozó feladatok:

• a közlekedési ágazat városi szintű, számon kérhető és felelős szakmai irányítása, regionális koordinációval együtt,
• fővárosi közlekedésfejlesztési stratégia és koncepciók készítése, aktualizálása, konzultációja, naprakész végrehajtása.

Közlekedésfejlesztési, beruházási feladatok:

• a stratégiával összhangban levő fejlesztési projektek kidolgozása, tervezése, megtérülési vizsgálata, civil egyeztetése,
• nagyprojektek és más, EU támogatású projektek lebonyolítása, összehangolása, menedzsmentje, kedvezményezetti feladatainak ellátása.

Közösségi közlekedéssel kapcsolatos feladatok:

• hálózat és menetrend tervezése, szervezése,
• tarifakoncepció kidolgozása, tervezése,
• megrendelői kompetenciák, feladatok ellátása, közszolgáltatási szerződés menedzsmentje, elszámolási rendszerének működtetése,
• közösségi közlekedéssel kapcsolatos minőségi elvárások definiálása, nyomon követése, végrehajtás ellenőrzése,
• ügyfélkapcsolati feladatok ellátása,
• jegyek és bérletek kibocsátása, értékesítése, ellenőrzése,
• integrált utastájékoztatási feladatok ellátása,
• a közösségi közlekedés egységes, fővárosi szemléletű forgalomirányítása,
• hajózással, kikötőkkel kapcsolatos feladatok ellátása,
• a regionális szereplőkkel való együttműködés.

A BKK az ügyfelei, azaz az utasok, közlekedők felé olyan egységes arculattal és szolgáltatással fog fokozatosan megjelenni, mely egységes alapokon képviseli a különböző ágazatokat.